Hozzáadhatod e lapot a kedvencekhez
Tarsolyosok honlapja

Magyarul    Ábrázoló művészet    Angolul
Hozzáadhatod e lapot a kedvencekhez

bőrtarsoly

 

 



e-mail:Küldjél levelet nekem.

 
Hogyan és egyáltalán ábrázolták-e művészeink, művészek a tarsolyt?
Ízelítő kortárs művészeink remekeiből
Nemes Mihály: A magyar viseletek története, részlet. XII. századbeli kereskedő „Lustgarten" miniatúrája után.
Nemes Mihály: A magyar viseletek története, részlet. Utas a XII. században.
Nemes Mihály: A magyar viseletek története, részlet. Magyar viselet a XV. század elején. A kassai dóm szentségházának címere után.

 
Nemes Mihály: A magyar viseletek története, részlet. XVII. század vége XVIII. eleje. Pálffy-huszár a Rákóczi-forradalom alatt. Kuruc altiszt. A történelmi képcsarnokban lévő csatajelenetet ábrázoló eredeti kép után. Kuruc főtiszt.   Nemes Mihály: A magyar viseletek története, részlet. Kuruc vitéz (hajdú) 1704-ben. Az 1896-i ezredéves országos kiállításon volt s a bécsi városi Történeti Múzeum tulajdonát képező egykorú olajfestmény után.


Vérszerződés – részlet: Hegedűs László 1908.
Magyar Nemzeti Galéria
Nemes Mihály: A magyar viseletek története, részlet. Magyar testőr. A II. Lipót 1790-i megkoronázását ábrázoló egykorú színes metszetről.  
Nemes Mihály: A magyar viseletek története, részlet. A galgóci (Nyitra m.) ezüstlemez, süveg- vagy tegez- (tarsoly-) dísz Nemes Mihály: A magyar viseletek története, részlet. A szolyvai (Bereg m.) ezüstlemez, arannyal futtatva, hátlapján csikóbőrből készült nemez maradványaival. Lehoczky Tivadar, ki a szolyvai sírt 1870-ben fölásatta, a lemezt a holttest fejénél találta, tehát kétségtelenül süvegdísz volt.
   
Szeretném észrevételezni, hogy bár Nemes Mihály A magyar viseletek története című munkájában ábrázolt ókori, népvándorlás kori, valamint honfoglalás kori viseletet, sőt a honfoglalás kori magyar ékszerek közt megfesti galgóczi és szolyvai tarsolylemezeinket, mégsem ötvözte festményein a honfoglalás kori tarsolyt a ruhák viselése közben. Az akkoriban napvilágot látott tarsolylemezeinkről egyébként még téves feltételezéseket is levontak, mint ahogy ez Nemes Mihály fenti, 1896-os írásából ki is derül.

Mivel csak 1890 után vált egyértelművé régészeink számára, hogy tarsolylemezekről lehet szó, nem nehéz azt a következtetést levonnunk, hogy 1900 előtt, amikor még élénken élt művészeinkben a történelmi ábrázolások iránti elkötelezettség, még nem is tudtak a tarsolylemezeink létezéséről és funkciójáról.

László Gyula: A tanács

László Gyula: Jurtaállítás
László Gyula: A temető